Sopron A Hűség Városa

Még egy kisebb revízió történt, a népszavazás több más községet is fellelkesített, ennek eredményeként ezekben a községekben is népszavazásokat írtak ki, amelynek az lett a következménye, hogy 1923. január 10 és március 9 között ezek a helységek is visszakerültek Magyarországhoz: Narda, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa, Ólmod. A szavazást kezdeményező Szentpéterfa később megkapta a Communitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Község címet. Szomoróc község lakosai közel sem ilyen békés úton nyerték vissza magyar állampolgárságukat, hanem Kerca község és a határőrök segítségével 1920. augusztus 1-én fegyveres harcban szorították ki falujukból a megszállókat. A sikert ellentámadás követte, majd a település szerb-horvát-szlovén megszállás alá került. Végül 1922. február 8-án hosszú tárgyalások után csatlakozhatott a két község újra Magyarországhoz, Kercaszomor néven. A Hűség kútja A képen látható 4, 5 m magas, kemény mészkőből faragott, bronzfigurákkal díszített kutat, a "Hűség kútját" Soltra E. Tamás szobrászművész alkotását az ország ajándékozta a 'Hűséges városnak' 2003-ban, a népszavazás évfordulóján.

  1. A hűség cselekvő akarat | Magyar Krónika
  2. Sopron, a hűség városa :: Győr-Moson Sopron Megyei Önkormányzat
  3. Sopron, a hűség városa
  4. A hűség városa - Blokád – dalszöveg, lyrics, video

A Hűség Cselekvő Akarat | Magyar Krónika

Az első világháborút lezáró trianoni egyezmény (1920. június 4) minden oldalról megcsonkította Magyarországot, és több millió magyart kisebbségi sorsra ítélt. Bár az egyezmények ellen voltak kisebb-nagyobb tüntetések, összességében kénytelenek voltak beletörődni a megváltoztathatatlanba. Mivel az alkudozási kísérletek is kudarcba fulladtak, a hivatalok, a katonaság és az állami intézmények megkezdték az ország közepébe költözést. A magyar katonaság és csendőrség kivonult Sopronból, a tiszti kadétiskolát Jutasra helyezték, a tiszti leánynevelő intézet Egerbe költözött, a megye központja pedig Kapuváron telepedett le. "Itt már csak egy csoda segíthet! " - imádkoztak az emberek, és Sopron szerte istentiszteletet tartottak reménykedve, hogy valami történni fog az utolsó pillanatban. A Tűztorony és a Hűség kapuja A Szent Mihály-templomban tartott istentiszteleten sírva énekelték a hívek: "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja. Hol vagy István király, téged magyar kíván, Gyászos öltözetben teelőtted sírván. "

Sopron, A Hűség Városa :: Győr-Moson Sopron Megyei Önkormányzat

2001-ben pedig a kormány a hűség napjává nyilvánította december 14-ét. További érdekességek itt elérhetők.

Sopron, A Hűség Városa

A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el: bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, Sopronban a résztvevők 72, 8 százaléka mondott igent. Összességében 65, 1 százalékban döntöttek Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89, 5 százalékos részvétel mellett. A Templom utca (MTI Fotó: Járai Rudolf) Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta. A kormány 2001-ben, az 1921-es népszavazás évfordulóján döntött arról, hogy december 14-ét a hűség napjává nyilvánítja. Sopronban hagyományosan december 14-én adják át a város legrangosabb kitüntetéseit. Borítókép: Sopron, 1954. szeptember 6. A Storno-ház, a Tűztorony és a Városháza a Fő téren. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Járai Rudolf.

A Hűség Városa - Blokád – Dalszöveg, Lyrics, Video

A döntés napja, december 14-e Sopron ünnepe. A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2005 német anyanyelvű személynek kellett a várost elhagynia. A város sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el. A várostól délre, illetve nyugatra elterülő dombvidék 1225 óta az egykori íjászok őrhelyeként szerepel az oklevelekben. Ez a Lővérek (Lőverek, Lövérek – a nyelvhasználat ingadozó), Sopron üdülőrésze. Itt áll Nepomuki Szent János kápolnája és a Mária-oszlop. 1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat több száz NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel. 2010. május 7-étől soproni kékfrank néven pénzhelyettesítő papírutalványt indítottak a Sopron környéki cégek gazdaságélénkítési céllal.

A megegyezés értelmében Magyarország átengedi a burgenlandi sávot, viszont Sopron és környékének 8 települése (Bánfalva, Ágfalva, Rákos, Boz, Harka, Kópháza, Balf és Nagycenk) összesen 257 km2 hovatartozásáról rövid időn belül népszavazás kell, hogy döntsön. Dr. Sopronyi Thürner Mihály poégármester szobra a Városháza előtt Dr. Sopronyi-Thurner Mihály (1878-1954), aki 23 évig (1918-41 között) volt Sopron polgármestere, amikor tudomást szerzett a velencei egyezményről, Dr. Házi Jenő városi főlevéltárossal és Ringhofer Mihály városi tisztviselővel fontos kutatásba kezdtek azzal kapcsolatban, hogy átvizsgálták az előző évi népszámlálás adatait, amelyből az derült ki, hogy ha a magyarok és a horvát nemzetiségűek összefognak, akkor meglenne a magyar többség. Elhatározták, hogy Sopron magyarságát, kezdve a szélsőjobboldaltól a szélsőbaloldalig egységbe tömörítik. Kiosztották egymás között a feladatokat: a horvátokra lehetett számítani, a németeket meg kellett osztani, egy részét akár megfélemlítve, másik részét pedig, az iparosokat, kereskedőket megnyerni.

July 6, 2024