Az Első Magyar Film Sur Imdb Imdb
Csöre néni szokás szerint a saját székét az első sor elé letéve gyönyörködött libái alakításában, egy időre elfelejtve kiábrándultságát is. A nézők azonban nem sokáig élvezhették a művet eredeti formájában. A részben hozzáférhetősége miatt kiválasztott nyersanyag, a belga Gevaert vállalat Gevacolor színes filmje ugyanis már egy év után gyakorlatilag elvesztette a színét, így az 1960-as években már fekete-fehérben, ráadásul a hangsáv hibái miatt újraszinkronizálva kellett játszani a művet. A fiatalon, 1957-ben elhunyt Soós Imre ebben már nem vehetett részt, így neki Csikos Gábor kölcsönözte a hangját. (Az eredeti változatot 2003–2004-ben a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársai rengeteg munkával felújították, nagyrészt visszaállítva a színeket és a hangsávot is. )
Az Első Magyar Film Streaming
A járvány alatti lezárások a társadalom nagy részét mind fizikailag, mind lelkileg súlyosan érintették, különösen az első hullám idején, amikor először néztünk szembe egy teljesen ismeretlen helyzettel. A szorongató szituáció természetesen a művészek hosszú sorát is megihlette, közéjük tartozik Zsótér Dániel rendező-forgatókönyvíró is, akinek az HBO Maxon debütáló első egész estés alkotása a legelső hazai mű, amely a járvány hatásaival foglalkozik. A négy különálló történetet felölelő szkeccsfilmet vállaltan a legendás Alkonyzóna című amerikai televíziós sorozat ihlette, és ahhoz hasonlóan nem kevésbé nyomasztó utazásra hív: a sztorik az egyedüllét és a társas magány témakörét mutatják be misztikus, olykor horrorisztikus elemekkel, azt ábrázolva, miként bontja meg az elmét a teljes elszigeteltség egy amúgy is nyugtalanító helyzetben. És bár a rövid etűdök végén a nagy csavar olykor kicsit csalódást keltő, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások mellett az elmúlt évek talán legegyedibb, legszokatlanabb magyar műfaji próbálkozásáról van szó.
Az Első Magyar Film 1
A Bergendy Péter rendezésében készült Post Mortem elnyerte a svájci Brugggore Horrorfilm Fesztivál fődíját. Az első magyar horrorfilmként számon tartott alkotás főszerepeiben Klem Viktor és Hais Fruzsina látható. 2022. 05. 04 | Szerző: P. A. R. A Post Mortem a közönségszavazás nyertese lett a svájci Brugg-ban április végén tartott szemlén, ennek köszönhetően kapta meg az "Eye of the Beholder" elnevezésű fődíjat — közölte a Nemzeti Filmintézet. A Post Mortem legközelebb a görögországi Horrorant Filmfesztiválon versenyez, ahol a szervezők nem csupán a nyitófilmnek választották, hanem az évtized egyik legjobb horrorfilmjének nevezték. Fotó: Szvacsek Attila / InterCom / Szupermodern Filmstúdió A különleges hangulatú Post Mortem az elmúlt másfél év legkeresettebb és legtöbb országba eladott magyar filmje. Negyvennégy seregszemlére kapott meghívást, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Kanadában több díjat nyert a legnépszerűbb zsánerfilm mustrákon. Külföldi forgalmazási jogait az NFI francia, olasz, német, lengyel, szlovák, török és orosz forgalmazóknak is értékesítette Európában, amellett Japánra, Dél-Koreára, Indiára, Délkelet-Ázsiára, Ausztráliára, a latin-amerikai országokra, az Egyesült Államokra és Kanadára is megvásárolták helyi forgalmazók.
Az Első Magyar Film
Soós Imre helybeliekkel a Ludas Matyi forgatásán. Fotó: Fortepan/Nemzetes Ferenc Csaknem ezer statiszta A Filmpolitikai Bizottság igazán monumentális alkotást akart a nézők elé tárni, ráadásul az új kor jegyében az első teljesen színes egész estét játékfilmet akarták leforgatni ( Radványi Géza 1942-es A beszélő köntösében ugyanis csak egyes részek voltak színesek). Az alkotók így rengeteg – összesen közel ezer – statisztát használhattak, műterem helyett végig külső helyszíneken dolgozhattak, és még a korhűségre is gondjuk lehetett, Döbrögi kastélyát (a gyóni Halázs Móricz kúriát) múzeumokból kölcsönzött tárgyakkal rendezték be. A hajdúk fegyverzetét a Hadtörténeti Múzeum anyagából válogatták össze, a helyszínként kiszemelt falvak egyes házain lecserélték a cseréptetőt zsúpra, Ludas Matyi kunyhóját pedig felépítették, majd fel is gyújtották a filmhez. A főszereplők ruháit az Operaház műhelyében készítették el, Ludas Matyi ingét gondosan megszaggatták, koszfoltokkal is ellátták, ám a kamera előtt nagyon látszott a mesterkéltség, ezért végül egy helyi parasztember ingét vették meg, annak minden hiteles rongyosságával és koszosságával.
Az Első Magyar Film Teljes
Ekkoriban került a kezébe Nyírő József műve, a Havasok könyve, ennek alapján forgatta 1941-ben első játékfilmjét Emberek a havason címmel. A Szellay Alice és Görbe János főszereplésével eredeti helyszíneken, természetes közegben forgatott alkotás szakmai körökben fanyalgást, vitákat váltott ki, az Országos Nemzeti Filmbizottság mégis benevezte az 1942. évi Velencei Filmfesztiválra. Itt a nézők és a kritikusok is kitörő lelkesedéssel fogadták, Szőts megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat. "Földszagú realizmust" árasztó művében a születő olasz neorealizmus képviselői az irányzat kelet-európai megtestesülését ünnepelték. 1943-ban Szőts Film néven saját filmvállalatot alapított, és a Nemzeti Filmbizottságnál pályázott a Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényéből írt forgatókönyvvel, de elutasították, kudarcot vallott Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? című karácsonyi történetével is, mert az író örököse, az Angliában élő Grósz Bella nem adta el a jogokat a "fasiszta Magyarországnak".
A miniszter két szinkronrendelete végül 1935. július 26-án született meg. Négy hónap múlva már bele is kezdtek a Négy és fél muskétás magyar nyelvre történő átültetésére. "Nyolc napig ültem a sötétben, fülemen fejkagyló, előttem tenyérnyi vásznon ment a film, és minden mondatnál vagy szónál megálltam, hogy magyar szöveggel helyettesítsem le Nóti Károly pompás szövegét. Vigyáznom kellett, hogy ha Szőke Szakáll, Verebes Huszár Pufi vagy Walburg premier plánban beszélt, pontosan ugyanolyan magánhangzókat, sőt, a keményebb mássalhangzóknál is hasonló betűkből álló szavakat adjak a szereplők szájába" - írta Lakner Artúr a magyar verzió megszületéséről még abban az évben a Színházi Élet című lapban. A Négy és fél muskétást végül 1936-ban mutatták be, és felemás kritikákat kapott. A szinkronizálás egy időre megfeneklett, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy az ismét nagy számban készült magyar játékfilmek egyre inkább kiszorították a mozikból a külföldi filmeket, ezt követően pedig a második világháború szólt közbe.